Koporsószerű sötétségbe zárva nincs körülöttem az égvilágon semmi, ami
elterelhetné figyelmemet az emlékeimről. Megöltem Reyadot. Megérdemelte a
halált – ám a törvény szerint a tettemért én is halált érdemlek.
Ixiában a gyilkosságért kivégzés jár. S most már csak a hóhér kötelére
várok. Ám ugyanaz a törvény, amely ítélettel sújt, akár meg is mentheti
az életemet. Ixia ételkóstolója, akit arra választottak ki, hogy a
Parancsnok egészségét a mérgezett ételektől megóvja, immár holtan hever.
A törvény pedig kimondja, hogy a soron következő halálbüntetésre ítélt
fogolynak – vagyis nekem – fel kell ajánlani a tisztséget. Merénylet,
mágia, megpróbáltatások…
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése